Zeleméry László
A nagy múltú Gutkeled nemzetség sarja, Esztergom vármegye főispánja, az egri vár felügyelője, valamint az esztergomi érsek kincstárnoka és jogi igazgatója a 16. századi Magyarország végvári korszakában.
Nemesi származás és családi gyökerek
Zeleméry László a honfoglalás kori gyökerekkel rendelkező, sváb eredetű Gutkeled nemzetség egyenes ági leszármazottja volt. A család még az 1100-as évek elején, Könyves Kálmán király uralkodása idején kapott királyi adományként hatalmas szántó- és erdőterületeket az Alföldön hűséges vitézi szolgálataik elismeréseként – megalapozva ezzel a Zeleméry és a Szentgyörgyi uradalmakat.
Édesapja Zeleméry János földbirtokos volt, édesanyja pedig Dobó Anna, a legendás törökverő hadvezér, az 1552-es egri diadal hős várkapitánya, Dobó István nővére. E házasság révén a Zeleméry család közvetlen vérségi kapcsolatba került a Felvidék és az Alföld legbefolyásosabb nemesi famíliáival.
⚔️ Dobó István rokonsága
Édesanyja, Dobó Anna révén László az egri várkapitány közvetlen unokaöccse volt, ami meghatározta katonai és közéleti kötődéseit.
👑 Rokonság a Rákócziakkal
Testvére, Miklós révén unokahúga volt Zeleméry Borbála, akinek leánya Lorántffy Zsuzsanna erdélyi fejedelemasszony lett (I. Rákóczi György fejedelem hitvese).
Műveltség, hivatalok és államszervezői pálya
Zeleméry László a kor nemesi ifjúságának elit neveltetésében részesült. Kiváló jogi, gazdasági és diplomáciai érzékkel megáldott humanista műveltségű nemesként korának meghatározó egyházi és világi tisztségeit töltötte be:
Főbb mérföldkövek
Megszületik Zeleméry László a Gutkeled nemzetség sarjaként.
Verancsics Antal oldalán az egri vár, majd az esztergomi érsekség kincstárnoka és jogi vezetője.
Kinevezése Esztergom vármegye főispánjává Miksa király uralkodása alatt.
Halála Nyitrasárfőn, ahol a családi kriptában helyezik örök nyugalomra.
A mezőkeresztesi csatában elesik egyetlen fiúunokája, amivel a Zeleméry család fiúága végleg lezárul.
Kiterjedt birtokok és a dinasztia kihalása
A Zeleméry család birtokai a 16. század virágkorában hatalmas területet öleltek fel: Zelemértől Nyíracsádon át egészen Eger vidékéig húzódtak, valamint a Felvidéken is kiterjedt uradalmak tartoztak hozzájuk (Lednic, Upor és Nyitrasárfő). A birtokmegosztáskor Miklós a felvidéki részeket kapta, Lászlóé lett az alföldi birtoktest Zelemér központtal.
Zeleméry Lászlónak 9 gyermeke született, ám többségük fiatalon elhunyt. Egyedül István fia vitte tovább a nevet, akinek gyermeke 1596-ban a sorsfordító Mezőkeresztesi csatában hősi halált halt a török elleni küzdelemben.
Történelmi Adatlap
| Teljes név: | Zeleméry László (de genere Gutkeled) |
| Születési idő: | 1536 |
| Elhunyt: | kb. 1570 (Nyitrasárfő / Nitrianska Blatnica) |
| Szülők: | Zeleméry János és Dobó Anna (Dobó István nővére) |
| Főbb tisztségei: | Esztergom vármegye főispánja, egri várgondnok, érseki kincstárnok |
| Híres leszármazott rokon: | Lorántffy Zsuzsanna erdélyi fejedelemasszony |
Bár az évszázadok és a török háborúk eltörölték az egykori Zelemér faluját, Zeleméry László emléke, a Dobó- és Rákóczi-családokhoz fűződő vérvonala, valamint az ősi Zeleméri Csonkatorony mindmáig Bodaszőlő legbecsesebb történelmi kincsei közé tartozik.