A Zeleméri Csonkatorony és a Tócó-völgy ősi öröksége

Bodaszőlő határában, egy természetes magaslaton áll a Hajdúság egyik legrégebbi és legmisztikusabb épített öröksége, az Árpád-kori Zeleméri templomrom – közismert nevén a Csonkatorony.

A templom és a falu története

Zelemér egykor virágzó Árpád-kori település volt a Tócó-ér forrásvidékén. A falu nevét írásos emlékek már a 13–14. században említik: az 1332–1337 közötti pápai tizedjegyzékben önálló plébániaként szerepel. A gótikus stílusú, egyhajós, támpilléres templom valószínűleg a 14. században épült egy korábbi, román kori templom alapjaira.

A virágzó falut a történelem viharai nem kímélték: az 1594-es tatár pusztítás idején a település teljesen elnéptelenedett, lakói elmenekültek vagy elestek, a templom pedig rommá vált. A falu soha többé nem épült újjá, de a templom masszív, késő gótikus tornya és falrészlete évszázadokon át dacolt az időjárás viszontagságaival.

A kunhalom és a misztikus kisugárzás

A rom egy kör alaprajzú dombon (ősi kunhalmon) magasodik, amely kiemelkedik a hajdúsági síkságból. A kunhalom tetejéről tiszta időben pazar panoráma nyílik a környező szántóföldekre és a Tócó-völgy védett természeti területeire. A helyi hagyományok és a néphit szerint a domb és a torony környéke különleges nyugalmat áraszt és gyógyító energiákkal bír, ezért évszázadok óta vonzza az elcsendesedésre és lelki feltöltődésre vágyó vándorokat.

Madártávlatból a Zeleméri templomrom